← Idővonal

Kávézó

Délután édesanyámmal elmentünk az egyik kedvenc kávézónkba, ahol pár kollégájával is összefutottunk. Narancsos csokitorta, bécsi cappuccino, chorizo szalámis panini. Kellemes társaság, én kicsit kimaradok a beszélgetésből. Karomon zavar a hosszú pulóver. Hátam jobb fele bizsereg ahogy a háttámlához érek. Az ujjaim a jobb kezemen gyengék. A kezem fázik. Mintha lenne rajtam karóra, de nincs. Kiejtem a kezemből a kanalat. Majdnem felborítottam a vizespoharat. Nagy figyelmet igényel, hogy szelni tudjak a süteményből. Minden levegővételben van valami furcsa. Nagyjából 30 perc után már van egy bizonytalanság a testemben. Jó háromnegyed óra után kitör belőlem, hogy “Menjünk!”. Amint felállok és sétálok, minden jobb lesz kicsivel. Ez így nem lesz oké.